ORIJEN ÉS ACANA TERMÉKEKBEN TALÁLHATÓ NEHÉZ FÉMEK

BEVEZETÉS

A Champion Petfoods-nál Biologically Appropriate™ eledeleket készítünk, melyekben világszerte megbíznak a gazdik. A termékeink bőségesek húsokban és / vagy halakban, a tápanyagok mennyiségét szigorúan ellenőrizzük és értékeljük, továbbá az iparágban élen járunk az élelmiszerbiztonsági szabályok bevezetésében és működtetésében.

Olykor felbukkanó hiedelem, hogy a kisállateledekben található nehézfémekre úgy kell tekinteni, mint „szennyezőanyagokra”, és ezért a halas termékek egészségügyi kockázatot jelentenek; minél több halat eszik a kedvencünk, annál veszélyeztetettebb. Ez a hiedelem teljesen összezavarja az állattartókat, hiszen a halról köztudomású, hogy egészséges. Természetesen arról nem szól a mese, hogy honnan kerülnek a nehéz fémek a termékekbe. És természetesen a macskákra és a kutyákra érvényes felső egészségügyi határértékekkel kapcsolatos információk is kimaradnak a félretájékoztatásból.

A Champion Petfoods LP, mint az ORIJEN és ACANA kutya-és macskaeledelek gyártója, az alábbiakban felsorolt célokból publikálta ezt az ismertetőt:

• tájékoztatjuk a vásárlóinkat arról, hogy milyen forrásból származnak a kisállateledelekben található nehéz fémek;

• ismertetjük a kutyákra és macskákra érvényes legfelső biztonságos mennyiségeket (LBM)¹, amely szintek felett a nehéz fémek egészségügyi kockázatot jelenthetnek;

• majd a kapott eredményeket összehasonlítjuk az állatok egészséges étrendjének értékeivel, ezzel is elősegítve a tisztánlátást és termékeink iránti bizalom megmaradását.

A Champion-nál, a Biologically Appropriate™ ORIJEN és ACANA termékek gyártása során, az iparágban a legnagyobb mennyiségben használunk fel alacsony feldolgozottságú, FRISS és NYERS hús-és halalapanyagokat, emiatt is fontos ez a tanulmány.

NEHÉZ FÉMEK LEGFELSŐ BIZTONSÁGOS MENNYISÉGEI

A nehéz fémekről általánosan elmondható, hogy előfordulnak a természetben, magas a sűrűségük, az atomtömegük és a rendszámuk.

Számos nehéz fém alapvető tápanyag és viszonylag ártalmatlan, míg más fajtáik nagy mennyiségben és bizonyos formában emberre és néhány állatfajtákra toxikusak lehetnek.

De ugyanez elmondható más tápanyagok esetében is. Például a vitaminok és ásványi anyagok is okozhatnak egészségügyi problémákat, ha a mennyiségük meghaladja egészségügyi felső határ értékeit².

2011-ben az FDA³ irányításával készített jelentés⁴ szerint, néhány nehéz fémre szüksége van az állatoknak (pl. króm +3 vegyértékállapotú formája, kobalt és molibdén), és néhányat valószínűleg tartalmaznia kell az étrendnek, habár nagyon kis mennyiségben⁴.

Azonban számos nehézfém nem esszenciális, tehát nélkülözhető az étrendben, és káros lehet, ha a mennyisége meghaladja a tudomány által meghatározott legfelső biztonságos mennyiségeket⁵.

Egy ásványi anyag legfelső biztonságos mennyisége (LBM) azt jelenti, hogy amikor egy meghatározott időtartamon keresztül kerül a szervezetbe a táplálékkal, akkor sem lesz káros hatással az állat egészségére és teljesítményére¹. Az elmúlt 25 évben végzett kutatások, melyek az ásványi anyagok toxicitását vizsgálták háziasított állatoknál, számos módosítást eredményeztek az LBM értékeiben. Mivel nagyon kis mennyiségek fordulnak elő a szárazeledelekben, a nehéz fémek előfordulását rendszerint kétféle mértékegységgel adják meg: PPM⁶ (Parts Per Million) = mg/kg, azaz mennyi vizsgált elem van egy millió más molekulához vagy részecskéhez képest a vizsgált anyagban; a még kisebb mennyiségek jelölésére alkalmas PPB⁶ (Parts Per Billion) = μg/kg, azaz egy vizsgált elem mennyisége egymilliárd más molekulához vagy részecskéhez képest, ez a PPM ezredrésze.

Bármely nehéz fém egészségre káros hatását számos tényező befolyásolhatja: például a mennyisége, milyen módon jut be a szervezetbe, mivel van kémiai kötésben, az állat kora, az állat neme és genetikája, továbbá az állat egészségi állapota, és az állat fajtája- talán ez utóbbi a legfontosabb faktor.

Ebben az írásban megadjuk a nehéz fémek ajánlott legfelső biztonságos mennyiségeit (LBM), majd összehasonlítjuk az ACANA és ORIJEN kutya-és macskaeledelek teszteredményeivel. A célunk az, hogy a gazdik megismerjék a témakört, tudatosabb vásárlókká váljanak és diszkréten mosolyogjanak a halfogyasztással és nehéz fémekkel kapcsolatos tévhiteken.

MÓDSZERTAN

Rendszeresen teszteljük az ORIJEN és ACANA termékek nehéz fém tartalmát a következő elemekre: arzén, kadmium, ólom és higany. A vizsgálatokat két külső laboratórium végzi egységes és elfogadott módszer¹³ segítségével.

A nehéz fémek tesztelése egy fontos sarkköve az élelmiszerbiztonsági és a HACCP rendszerünknek, melyek során ellenőrizzük a kémiai kockázatokat. Három év statisztikailag feldolgozott adatai állnak rendelkezésünkre, melyeket 2014. májusától 2017. májusáig gyűjtöttünk (természetesen, a tesztelés és az adatgyűjtés azóta sem szünetel!). Ezt a hatalmas adatmennyiséget összehasonlítottuk az NRC⁸ nehéz fémekre vonatkozó szabványaival, és az FDA nehéz fémekkel foglalkozó kiadványában⁴ szereplő LBM értékekkel.

EREDMÉNYEK ÉS ELEMZÉS

ARZÉN (As)

Az Arzén forrásai

A természetben szerves és szervetlen formában egyaránt előfordul. A szervetlen arzén mérgezőbb, mint a szerves⁹. Tengeri környezetben az arzén gyakran nagy koncentrációban és szerves formában található, a nettó tömeghez viszonyítva közel 50 mg/ kg arzén van számos tengerből származó táplálékban, például tengeri moszatokban, algákban, halakban és rákfélékben⁹. A vonatkozó anyag¹⁰ szerint a szerves formában előforduló arzénnak alacsony a hirtelen fellépő toxicitása, mialatt az arzeno-betain, amely a halakban és rákfélékben leggyakrabban előforduló szerves arzén kémiai formája, gyakorlatilag ártalmatlan az egészségre.

Arzén és a humán táplálék

A legtöbb táplálék kis mennyiségben tartalmaz arzént, mivel ez a kémiai elem szinte mindenhol megtalálható a környezetünkben, és bizonyos mértékig használják a mezőgazdaságban⁹. Néhány tengerből származó táplálék tízszer több arzént tartalmaz, mint a más forrásból származók, ezért, ha nagy mennyiségű tengeri táplálékot fogyasztunk, akkor jelentős mennyiségű arzén jut be a szervezetünkbe. A tengeri táplálékokban elsősorban szerves formában található az arzén⁹. A Kanadai Egészségügyi Minisztérium előírása szerint a halfehérjében maximum 3,5 mg/kg arzén lehet¹¹. A Codex Alimentarius az arzén megengedhető maximális koncentrációját számos élelmiszernek minősülő alapanyagban, mint például az emberi fogyasztásra alkalmas zsírokban és olajokban 0,1 mg/kg-ban határozza meg, a humán használatra alkalmas só esetében 0,5 mg/kg¹⁰.

Arzén és a kisállateledelek

Általában az arzént nem tekintik se nem alapvető tápanyagnak, se nem a legmérgezőbb tápanyagnak a magasabb rendű állatok esetében.  A kisállateledelekben a tengeri növények és halból készült összetevők tartalmazzák a legtöbb arzént. Az ilyen típusú arzén legnagyobb része szerves, és gyakorlatilag nem toxikus a természetben.

Az NRC tájékoztatásai szerint, a patkányok étrendjében a szervetlen arzén 50 mg/kg mennyiségnél mérgező, ez az érték 100 mg/kg a csirkék étrendjében, míg más állatok toleránsabbak a szervetlen arzénra⁵.

Az NRC 30 mg/kg-ot javasol, amely felezőpont 12,5 és 50 mg/kg között, mint egy észszerű LBM mennyisége az arzénnek a kutyák és macskák étrendjében.

ORIJEN and ACANA eredményei

Az ORIJEN és ACANA termékek teljes arzén mennyiségeit megmértük, amelyek átlagos szintje 0,89 mg/kg (+/- 1,05 SD) és 1,36 mg/kg (+/- 1,37 SD) között volt a kutya-és macskaeledelekben egyaránt. A kutyaeledeleinkben a mért arzén maximum mennyisége kevesebb mint 16 %-a, a macskák részére készült termékekben kevesebb mint 22 %-a az FDA által ajánlott 12,5 mg/kg-os LBM-mennyiségnek.

KADMIUM (Cd)

A kadmium forrásai

Nagyon ritka elem, a földkéregben 0,1 és 1 mg/kg közötti koncentrációban található⁵. Vízi és tengerfenéki környezetben viszonylag egységesen oszlik el végig a táplálékhálón. A kadmium valószínűleg nem halmozódik fel táplékláncon felfelé haladva⁵. A talajban a műtrágya használata miatt nőtt a kadmium mennyisége, ezért mezőgazdasági növények kadmiumtartalma is emelkedett, így az élelmiszerek és az állateledeleké is¹⁰. Tehát az ún. szárazföldi élelmiszerek – kiegészülve a természetes kadmiumfelhalmozó, ehető gombákkal-, az egyik forrás, amelyen keresztül kadmium juthat be a gazdi és a kedvence szervezetébe. A másik a tengeri forrásból származó ehető táplálékok, például kagylók és rákfélék¹⁰.

Kadmium a humán élelmiszerekben

Az Európai Unió (EU) élelmiszerbiztonsági előírásai különféle kadmiumszinteket határoz meg, mint például 0,05 mg/kg (húsok kivéve belső részek), 0,10 mg/kg (izomhús megadott halakból), 1,0 mg/kg (szarvasmarhafélék-, juh- és sertésmájakból) és 1,0 mg/kg (vágóállatok veséi, kagylók és lábasfejűek)¹².

Kadmium a kisállateledelekben

A kadmium nem esszenciális tápanyag egyik állatnak sem. Azonban az NRC kiadványában, amely az állatok ásványi anyag toleranciájával foglalkozik, szerepel számos olyan tanulmány, amelyben a rágcsálók, a csirkék és a haszonállatok étrendjéhez kis mennyiségű kadmiumot adtak, és ez súlygyarapodást eredményezett⁵.

Az NRC úgy határozza meg a kadmium legfelső tolerálható értékét, hogy az az étrendi mennyiség, amelyet egy meghatározott időszakban etetnek, és nem csökkenti az állat egészségének és teljesítményének elfogadott mérőszámait⁵. Néhány állat képes tolerálni hirtelen fellépő kitettséget 25 mg/kg étrendi mennyiségig néhány napon keresztül, mialatt a kutyák 10 mg/kg kadmiumot képesek káros hatások nélkül elfogyasztani 8 évig⁵.

ORIJEN és ACANA eredményei

Egy külsős, független laborral végeztettük el az ACANA és ORIJEN termékek vizsgálatát. Az átlagos mennyiségek 0,09 mg/kg (+/- 0,09 SD) és 0,12 mg/kg (+/- 0,09 SD) értékek között mozogtak a kutya-és macskaeledelekben egyaránt. A kadmium maximális mért szintje kevesebb mint 5 %-a az NRC által ajánlott 10 mg/kg LMB-nek.

ÓLOM (Pb)

Az ólom forrásai

Az ólom a földkéregben 13 mg/kg koncentrációban fordul elő, de néhány térségben sokkal magasabb koncentrációban található meg, például az ólomérc lelőhelyeken. A bányászati iparnak köszönhető szennyezett talaj miatt találkozhatnak az állatok az ólommal.

Ólom a humán élelmiszerekben

Az Európai Unió (EU) élelmiszerbiztonsági előírásai különféle, maximális ólommennyiségeket határoznak meg 0,02 mg/kg-tól (tej és csecsemőknek készült élelmiszerek) 0,10 mg/kg-ig (hús), 0,30 mg/kg-ig (kagylófélék), és 1,5 mg/kg-ig (szarvasmarhafélék-, juh- és sertésmájakból) és 1,5 mg/kg (kétkagylós puhatestűek).

Ólom a kisállateledelekben

Az ólom nem alapvető tápanyag az állatoknak. Azonban, számos tanulmány szerint, ha az étrendet ólommal egészítik ki, akkor a patkányok és sertések növekedési üteme és zsírmetabolizmusa javul, továbbá a csirkék is több tojást tojnak.

Az ólom maximális tolerálható szintjét úgy határozzák meg, hogy az az étrendben található mennyiség, melyet az állat egy adott ideig elfogyasztva nem befolyásolja károsan az állat egészségét és teljesítményét. Az NRC irányelvei alapján, a kutyák legfeljebb 10 mg/kg ólmot képesek tolerálni az étrendjükben anélkül, hogy változás jelentkezne a vérképződésben vagy a vesefunkcióban⁵.

ORIJEN és ACANA eredményei

Egy független külsős labort bíztunk meg az ACANA és ORIJEN termékek vizsgálatával. Az átlagos mennyiségek 0,23 mg/kg (+/- 0,15 SD) és 0,17 mg/kg (+/- 0,14 SD) értékek között mozogtak a kutya-és macskaeledelekben egyaránt. Az ólom maximális mért szintje kevesebb mint 5 %-a az NRC által ajánlott 10 mg/kg LMB-nek.

HIGANY (Hg)

A higany forrása

A higany természetben előforduló fémes tulajdonságokkal rendelkező kémiai elem, melyet táplálékok is tartalmazhatnak természetes okokból. Magasabb szintjéért, többek mellett az ipari környezetszennyezés a felelős¹⁰. A földkéregben is megtalálható átlagosan 80 μg/kg mennyiségben, de az adott koncentráció a helytől függően változhat. Bizonyos palás rétegek akár 10 mg/kg higanyt⁵ is tartalmazhatnak. A szárazföldi állatok és növények metil-higany- és teljes higanyszintje nagyon alacsony¹⁰.

Higany a humán élelmiszerekben

Az Európai Unió (EU) élelmiszerbiztonsági előírásai maximális biztonságos higanymennyiségeket határoznak meg a halakban 0,5 -1,0 mg/kg közötti tartományban, a halfajtától függően.

Higany a kisállateledelekben

A higany nem alapvető tápanyag az állatoknak⁵. Az NRC javaslata szerint az étrendben található higany biztonságos mennyisége akut kitettség esetén (10 nap vagy kevesebb) 5 mg/kg⁵. Az FDA által ajánlott higany LMB-mennyiségeire sterilizált (0,267 mg/kg) és szaporodásra képes cicáknak (0,067 mg/kg)⁴ úgy tekintenek, mint egy élelmiszerbiztonsági szabványra, amely mennyiségek hosszabb távon sem jelentenek veszélyt a macskák egészségére.

ORIJEN és ACANA eredményei

Egy független labort bíztunk meg az ACANA és ORIJEN termékek vizsgálatával. Az átlagos mennyiségek 0,02 mg/kg (+/- 0,02 SD) és 0,03 mg/kg (+/- 0,03 SD) értékek között mozogtak a kutya-és macskaeledelekben egyaránt. A higany maximális mért szintje kevesebb mint egynegyede az FDA által ajánlott LMB-mennyiségnek a sterilizált cicáknak (0,267 mg/kg), és kevesebb mint fele szaporodásra képes macskáknak (0,067 mg/kg) javasolt LBM-mennyiségnek. Az FDA ajánlásai az NRC irányelvei alapján lettek meghatározva.

KÖVETKEZTETÉS

Az ORIJEN és ACANA eledelek megfelelnek a kutyák és macskák biológiai szükségleteinek (Biologically Appropriate™), ezért készülnek sokkal nagyobb mennyiségű FRISS és NYERS alapanyagokból, mint a hagyományos száraztápok. Ennek köszönhető, hogy a két márka halas termékei rengeteg halat tartalmaznak.

Az ORIJEN és ACANA termékekben található összes nehéz fém a felhasznált alapanyagokból (halakból), tehát természetes és NEM kiegészítő vagy ipari szennyező forrásból származik. Az összes vizsgálat eredménye szerint, az ORIJEN és ACANA termékekben található nehéz fémek jóval az NRC⁸ által megadott legfelső biztonságos mennyiség szintje alatt vannak.

Összefoglalva: az ACANA és ORIJEN termékekben kimutatott nehéz fémek mennyisége nem jelent veszélyt a kutyák és macskák egészségére folyamatos fogyasztás esetén sem (még kizárólag halakból készült termékeknél sem!), termékbiztonsági problémát nem okoznak, az eredmények megerősítik a Champion 25 éve betöltött vezető nemzetközi szerepét a társállatok táplálásában.

HIVATKOZÁSOK

1. Az a maximális mennyiség, amely a rendszeres napi bevitel során az egészségre nem fejt ki káros hatást.

2. Az AAFCO (American Feed Control Officials- Amerikai Takarmányellenőrzési Hivatalok Szövetsége) évente publikált kiadványában szerepelnek a tápanyagokra vonatkozó felső és alsó egészségügyi határértékek. Nem az összes tápanyagnak van felső értéke, de minimális szükséglet minden tápanyag esetében meg van adva. Az AAFCO által közölt értékek az NRC (National Reasearch Council -Nemzeti Kutatás Tanács) által meghatározott irányelveket követik, ahogyan a FEDIAF, az európai szövetség előírásai is.

3. Food and Drug Administration (Élelmiszer -és Gyógyszer-ellenőrzési Hatóság) az Egyesült Államok nagyhatalmú állami szerve. Döntéseire, állásfoglalásaira a világ más országaiban is kiemelt figyelmet fordítanak.

4. United Sates of Food and Drug Administration, Target Animal Safety Review Memorandum (2011).

5. Committee on Mineral and Toxic in Diets and Water for Animals, National Research – Mineral Tolerance of Animals 2^nd revison (2005).

6. A nyomokban előforduló anyagok esetén használják főleg a biológiában, kémiában és a környezetvédelemben.

7. Official Methods of Analysis by Association of Analytical Communities (AOAC).

8. NRC (National Research Council) az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának egyik testülete. A rendszertelenül és ritkán megjelenő kiadványukban összefoglalják a kutyák és macskák táplálásával foglalkozó tudományos eredményeket, és ezek alapján készítenek ún. tápanyagtáblázatokat. A világon az összes kisállatok táplálásával foglalkozó szervezet, szövetség és még állami hatóságok is a kiadványban szereplő adatokat fogadják el hitelesnek, és építik be a saját előírásaikba. Legutóbb 2006-ban jelent meg a tápanyagok bibliája: Nutrient Requirements of Dogs and Cats, The National Academies Press, Washington, D.C. 2006.

9. Food Standards Australia and New Zealand, the 20 th. Australian Total Diet Survey (January 2003.)

10. Codex Alimentarius General Standard for Contaminants and Toxins in Food and Feed (Codex Stan. 193-1995).

11. Health Canada, List of Contaminants and Other Adulterating Substances in Foods (May 2016).

12. European Union Commission Regulation No 1881/2006, Setting Maximum Levels for Certain Contaminants in Foodstuffs, Official Journal of the European Union (December 2016).

13. Official Methods of Analysis by Association of Analytical Communities (AOAC).