AZ ÁLLAT FOLYAMATOSAN VAKARÓZIK?

2016-07-06 13:00:37

A csirkefehérje mindent visz, ha allergiáról van szó, pedig  a bőrbetegségre specializálódott állatorvosok szerint a csirkefehérje-allergia egy túldiagnosztizált betegség (természetesen a hozzá nem értők diagnosztizálják túl). Számtalan allergiafajta létezik, és ezek közül az étrendben található fehérjére kialakuló allergiás reakció nem is a leggyakoribb. Sajnos, nagy a sötétség ebben a témában hazánkban, ezért is érdemes elolvasni Linda Bren írását, amely egy könnyed beszélgetés az allergiáról néhány amerikai állatorvos bőrgyógyásszal. Az írásban szereplő szakemberek a dermatológai szakkollégium (ACVD -American College of Veterinary Dermatology) bejegyzett tagjai, tehát az allergiás problémákkal küzdő kisállatok gyógyítására szakosodtak; hasonló specialisták sajnos hazánkban ritkán fordulnak elő.


Linda Bren: Az állat folyamatosan vakarózik?


Amikor a kutya folyamatosan és kétségbeesetten kaparja lábával a fülét, vagy amikor a macska vadul harapdálja a farkát, amíg a szőrzet ki nem hullik, nyilvánvaló, hogy az állat a viszketés enyhítése miatt vakarózik, illetve rágcsálja magát.

Az alkalmankénti vakarózás normális, de ha a kedvencünk szakadatlanul vakarózik és harapdálja magát, az valamilyen egészségügyi problémára utalhat. A vakarózást számos dolog előidézheti, illetve számos feltétel megléte esetén alakulhat ki. A skála májrendellenességtől a tetűig, a gombától a bolháig, a rühösségtől a szorongásig tart.

De legfőbb oka a viszketésnek és kaparásnak a kisállatoknál az allergia – mondja Dr. Linda Messinger szakvizsgázott állatorvos bőrgyógyász (Veterinary Referral Center of Colorado, Englewood). „A fülproblémáknak is az allergia az egyik legáltalánosabb okozója”- tette még hozzá.

Szemben az emberre jellemző allergiás tünetekkel - nedves és vörös orr, vizes szemek, légzési nehézségek- a kedvenceink fő problémája a viszketés, amely még kellemetlenebbé válhat a kaparástól, nyalástól és rágástól. Ezt nevezzük allergiás bőrproblémának vagy allergiás bőrgyulladásnak. A sok kaparástól és harapdálástól nyílt seb keletkezhet, amelyben a baktériumok és gombák elszaporodhatnak, és ez fertőzéshez vezethet.

„Szinte minden emlős lehet allergiás” – mondta Dr. Lisa Troutman az FDA állatorvosa. „A hörcsögök, nyulak és számos más kisállat, de a kutyák és a macskák allergiás tünetei vannak leggyakrabban a figyelem központjában.”

Azért, hogy enyhítsék a viszketést, a kutyák vakarják és harapdálják magukat, a pofájukat a mancsukkal dörzsölik, vagy a padlóhoz és bútorokhoz dörgölik. „A macskák hajlamosak kihúzgálni a szőrzetüket foltokban, a füleiken, a lábaikon és a szemeik környékén,”- mondja Troutman. „Szinte megkopasztják magukat.”

Nincs gyógymód az allergiára. „Ez egy életen át tartó probléma,” mondja Messinger, „gyakran, ahogyan öregedik az állat, a probléma egyre súlyosabb lesz.”

De számos kezelés van, amely enyhíti a viszketést; ki kell tisztítani a sebeket, amelyek a folyamatos vakarózás következtében alakulnak ki, és meg kell szüntetni a szervezet érzékenységét az allergiát kiváltó anyagra (deszenzibizálás). Továbbá olyan humán gyógyszereket kell használni, melyeket az FDA engedélyezett állatok részére, és az állatorvosi gyógyszerekkel foglalkozó szervezet (Center for Veterinary Medicine) is jóváhagyott a vakarózó állatok és fertőzéseik kezelésére.

A megoldás kulcsa az, hogy megtaláljuk a viszketés okát. Ha az állat allergiás, az ok meghatározása segíteni fog a kezelésben, mondja Messinger.

 

Az allergiák típusai

A kisállatokat sújtó allergiának négy típusa van: bolha, étel, atópiás és kontakt.  

A kutyákat és a macskákat legtöbbször a bolha allergia sújtja. A bűnös allergén valójában a bolha nyálában található fehérje, ami a csípés után a bőrben marad.

Atópiás vagy inhalációs allergia a második leggyakoribb a kutyák esetében, és harmadik a macskáknál. Ebben az esetben az állat belélegzi, vagy közvetlenül érintkezik a levegőben szálló anyagokkal, amelyek előidézik az atópiás allergia megjelenését, mint pl. penészgomba spórák, dohányfüst és pollenek.

Ha egy állat érzékeny a pollenekre, akkor allergiás tüneteket fog produkálni, még ha a lakásban tartjuk is, mondja Dr. James Jeffers szakvizsgázott állatorvos bőrgyógyász (Animal Allergy and Dermatology Clinic, Gaithersburg). A levegő által szállított anyagok berepülnek a házba, és a légszűrők használata sem akadályozza meg az ilyen típusú allergiák kialakulását az arra hajlamos állatnál, mondja Dr. Jeffers.   

Habár az atópiás allergiában szenvedő kisállatnak olykor vannak légzési problémái, mint pl. köhögés és prüszkölés, leggyakrabban a viszkető bőr alakul ki náluk. Bizonyos kutyafajtáknál nagyobb valószínűséggel alakul ki atópiás allergia, ilyen fajták, pl. a terrierek, a dalmaták, labrador és golden retrieverek.

Az étel allergia a második leggyakrabban előforduló megbetegedés a macskáknál, és harmadik számú a kutyáknál. A következő élelmiszerek váltanak ki leggyakrabban allergiát a macskáknál: hal, tej, marhahús és tojás. A kutyák esetében: szója, csirke, tej, kukorica, búza és tojás. Számos állat, amely tápanyag allergiában szenved, hányhat és lehet hasmenése is.

Egy anyag fizikai érintésére történő reakciót hívják kontaktallergiának, amely megbetegedés a legkisebb gyakorisággal fordul elő kutyáknál és macskáknál. Kontakt allergének, pl. fű, gyapjú és műanyag. Jeffers olykor találkozott már ún. „műanyagtál bőrgyulladással”; ez egy irritáció az orron található bőrön, amelyet egy a műanyag etető-, illetve itatótálon talált antioxidáns okozott. A panaszok azonnal megszűntek, amikor az edényeket fém-vagy kerámiatálra cserélték. Bár nem általános, számos macska allergiás lehet a macskaalomra is, mondja Jeffers. A kemikáliákkal történő érintkezés miatt kialakult allergia, pl. tisztító folyadékok, viasz, szőnyeg tisztítók, és műtrágyák (a kerti pázsitokra szórva), millióból kb. egy kutya esetében fordulhat elő. Ennek ellenére, ezek az anyagok potenciálisan toxikusak, és a kedvenceinket távol kell tartani ideiglenesen az éppen takarított helyektől.


Az évszakokhoz köthető viszketés

Számos allergiás problémát szezonális változások okoznak. Tavasszal, a fákról származó pollenek okozhatnak az állatnak szénanáthát, amely elsődlegesen a viszkető bőrrel jelentkezik. A szúnyogok és legyek, amelyek kiváltó okai lehetnek az allergiának, szintén burjánzanak nyáron. A füvek és virágok nyári pollentermelése közismert, és a késői virágzású növények ősz elején ontják ki magukból az allergén anyagokat. A bolhák és az általuk okozott allergia tavasztól őszig jelenthetnek folyamatos problémát a legtöbb országban, de számos területen egész évben jelen van ez a kellemetlen élősködő.

A földrajz szintén szerepet játszik az allergiás reakciókban. Különböző régiókban különböző a növényzet és a rovarok, a más környezeti körülmények hatással lehetnek az allergia kialakulására. Jeffers megemlíti, amikor a kutyáját egy Maine államban található kempingbe vitte, a kölyök egészséges volt, de amikor hazahozta Maryland államba, az állat elkezdett vakarózni.

 

Az allergiás reakció

Az emberekhez hasonlóan, a kedvenceinknek akkor jelentkeznek allergiás tünetei, amikor az immunrendszer túlzottan reagál egy bizonyos anyagra. Amikor az a bizonyos anyag belép a szervezetbe, a védekező funkciót betöltő antigének riadót fújnak. A riadó a szervezetet antitestek termelésére ösztönzi, azért, hogy megvédje magát a betolakodóktól, a veszélyesnek érzékelt allergénektől. Az antitestek hozzákapcsolódnak az immunsejtekhez, melyeket hízósejteknek nevezünk. Ezek a speciális sejtek a bőr- és más szövetek belsejében találhatók. Amikor az allergének elérik a hízósejtek felszínét, az antitestek elkapják őket, amelyek aztán ingerlik a hízósejteket, hogy engedjenek ki erős kémiai anyagokat a környező szövetekbe. Ezek a kemikáliák, a hisztaminok, okozzák a gyulladásokat és a viszketést.

Az immunrendszer feladata a káros anyagoktól és baktériumoktól való védelem; akkor néhány állat szervezete miért reagál olyan hevesen a nem fenyegető anyagokra? „Úgy gondoljuk, ennek elég egyszerű a magyarázata az emberi szervezetben,” mondja Dr. Daniel O. Morris vezető állatorvos dermatológus (Veterinary Hospital at the University of Pennsylvania, Philadelphia). Számos állat, mint valami egyéniség, „hordozhat olyan géneket, amelyek hajlamossá teszik őket számos allergiás reakcióra”, mondja Dr. Morris.

A másik magyarázat a higiénia elmélet, mondja Morris, amely szerint, ha a gyermekünket már korán kitesszük fertőző organizmusoknak, akkor az immunrendszere a későbbiekben jobban kontrolálja a fertőzéseket, és kisebb valószínűséggel alakul ki nála allergia. Egy társadalomban, amelyben erőltetik a tisztaságot, és megpróbálják védeni a gyerekeket a piszoktól és a fertőzésektől, a gyermek szervezete túlreagálhatja egy idegen anyaggal való találkozást, még ha az ártalmatlan is. A higiénia elmélete választ adhat arra a kérdésre, hogy a fejlett világban miért vannak allergiás gyerekek, és talán ugyanez a magyarázat vonatkozhat a kutyákra és a macskákra is.

 

A diagnózis

Számos oka lehet annak, ha egy állat vakarózik, vagy kihullik a szőre; a probléma lehet endokrin eredetű, szóba jöhet az autoimmun betegség, vagy valamilyen fertőzés, és az élősködök által okozott problémák. A pontos ok megállapítása alapos nyomozást igényel. Egy állatorvos talán képes pontos diagnózist felállítani vagy „beutalhatja” a kutyát egy állatorvos dermatológushoz, aki a kisállatok bőrproblémáinak specialistája.

Ha allergiára gyanakszik a szakember, az első kérdés az, hogy használnak-e bármilyen bolhariasztó szert, mondja Troutman. A bolha által okozott allergia a leggyakrabban előforduló betegség, és a legkönnyebb kezelni. Azért, mert egy kutya lakásban él, az nem jelenti azt, hogy nem lehet bolhás. Bármelyik gazdi beviheti a bolhát a lakásba, akár egy ruhadarabon is, és bolha ráugorhat a kutyára. Egy szimpla bolhaharapás már allergiát okozhat az állatnál, több mint öt napig tartó heves viszketést okozva, állítja az Amerikai Állatkórházak Szövetsége.

Ha a bolha allergiát kizártuk, és a vakarózás nem szezonális, az ételallergiát kell a következőkben ellenőrizni. Az ételallergia nem kötődik egy évszakhoz, mialatt sok atópiás allergia szezonális problémaként jelentkezik, mondja Morris. A kutyákon és a macskákon, amelyek atópiás allergiában szenvednek, rendszerint 1 és 5 éves koruk között jelentkeznek a tünetek, de a tápanyag-allergiához köthető problémák bármikor megjelenhetnek. Ez az allergia típus előkelő helyen szerepel a gyanúsítottak listáján, ha az állat bőrproblémái 6 hónapos kor előtt, vagy 5 éves kor után jelentkeznek.

A tápanyag allergia tesztelésének legegyszerűbb módja az, hogy az állatot eliminációs diétára fogjuk legalább 10 hétig. Ez az jelenti, hogy az állat étrendje olyan fehérjéket és szénhidrátokat tartalmaz, amelyeket azelőtt az állat nem evett, mint pl. kacsa, szarvas és burgonya stb. Állatorvosok javasolják ezeket a speciális termékeket, és néhányukat a kiskereskedelemben is meg lehet vásárolni. Vagy a gazdi az állatorvos utasításai alapján összeállított házi koszton is tarthatja a kedvencét.

Ha a viszketés legalább a felével mérséklődik az új étrend etetése során, akkor feltételezhető, hogy az allergén egy vagy több táplálék-összetevő, mondja Jeffers. Ezt megerősítendő, a gazdinak újra a régi étrendet kell adnia a kedvencének, azért, hogy vajon visszatérnek-e az allergiás tünetek. Ahhoz, hogy megtaláljuk pontosan azt az összetevőt, amely kiváltja az allergiát, a gazdinak a régi étrendből ki kell választania egy gyanús tápanyagot, és legalább egy hétig kell adni az állatnak. Ha megjelenik a bőrprobléma, akkor megvan az allergén tápanyag, ha nem, akkor lehet újra kezdeni; új étrendet kell etetni a tünetek mérséklődéséig, majd jöhet az újabb gyanúsított tápanyag és így tovább; kizárólag ezzel a sziszifuszi módszerrel lehet megtalálni az allergén tápanyagot. Ha a gazdi nem akarja kínozni a kutyát, akkor folyamatosan speciális étrenddel / száraztáppal kell etetni az állatot.

Mialatt az állatot teszteljük tápanyag-allergiára, ne adjunk neki jutalomfalatot, rágható gyógyszert, asztali maradékokat vagy marhabőr rágókákat, csontokat, mivel ezek is tartalmazhatnak allergéneket.

Atópiás és kontaktallergia meghatározásánál az állatorvos bőrgyógyászok intradermális allergia tesztet vagy bőrreakciós tesztethasználnak. Egy képeslap nagyságú leborotvált területre potenciális allergéneket fecskendeznek. Ha az állat allergiás egy bizonyos anyagra, akkor a bőr gyulladásba jön azon a területen, ahová fecskendezték az anyagot.

Jeffers tesztelt egy Nóra névre hallgató drótszőrű foxterriert 58 különböző allergénre. A kutya vakargatta és harapdálta magát 24 órán keresztül három éves kora óta, mesélte a gazdi. Egész este vakarózott, és a család sem tudott tőle aludni. Mielőtt Jeffers-hez vitték a kutyát, számos állatorvos megvizsgálta, akik számos fajta antihisztamint, sampont, sprayt írtak fel, és eliminációs diétát javasoltak; de egyik sem működött. „A szteroidok hatásosak voltak” mesélte a gazdi, „de nem akartam őt folyamatosan ezekkel kezelni, a hosszútávon jelentkező mellékhatások miatt.” Nóra gazdája a probléma gyökerét akarta megtalálni, olyan módon, hogy az allergén anyagokat próbálta elkerülni, ha lehetséges.

A bőrteszt segítségével Jeffers megállapította, hogy a kutya atópiás és kontaktallergiában szenved, és érzékeny egy tucat anyagra, pl. pollenek, gombák, atka, füvek, pamut és gyapjú.

 

Az allergia kezelése kisállatoknál

Habár az allergiát nem lehet gyógyítani, de kontrolálni igen; el kell kerülni az allergéneket, kezelni kell a tüneteket, továbbá meg kell szüntetni érzékenységet. Nóra esetében mind a három módszert használták.

A bolha, bizonyos tápanyagok és számos anyag, amely kiválthatja a kontaktallergiát, elkerülhető, „de az atópiás allergia kialakulásának elkerülése gyakorlatilag lehetetlen”, mondja Jeffers.

Számos gyógyszer elérhető, amely enyhíti a viszketéssel és gyulladással járó tüneteket. Mivel ezek a gyógyszerek állatok részére lettek kifejlesztve, ezért meg kell szerezni a forgalmazási engedélyt a FDA-től. A hatóság szigorú engedélyezési eljárás alá veti ezeket a medicinákat, hasonlóan a humán gyógyszerekhez.

Az FDA engedélyezett két viszketést enyhítő gyógyszert 2003-ban: Atopica (cyclosporine), amely kontrolálja az atópiás dermatitiszt (ekcéma) a legalább 2 kilogrammos kutyák esetében, és a Genesis Topical Spray (triamcinolone), amely hatásos az olyan viszketésre a kutyáknál, amely allergiával kapcsolatos. A Novartis gyógyszercég által gyártott Atopica gyógyszert szájon át kell beadni. Működése: gátolja a specifikus immunsejtek reakcióját az allergénekre, és egész életen át adható, ha szükséges. Az RMS Laboratories vállalat terméke a Genesis egy szteroid spray, amelyet a kutya bőrére kell felvinni 28 napig. Mindkét gyógyszert állatorvosok írhatják fel.

Az FDA engedélyezett más szteroid termékeket rövid használatra kutyák és macskák részére, melyek enyhítik a gyulladást és a viszketést. A hosszú használatú szteroidok alkalmazásához nem járulnak hozzá, mivel ezek a gyógyszerek úgy hatnak, hogy elnyomják az immunrendszert. Ennek hosszú távú következménye az, hogy az állat sebezhető lesz: könnyebben kap fertőzéseket, a cukorbetegség kockázata nő stb.

Az állatorvosok gyakran írnak fel az FDA által humán használatra jóváhagyott antihisztamint, hogy enyhítsék az állatok vakarózását. Az 1994-ben elfogadott törvény szerint, amelyben az állatorvosok gyógyszerhasználatát szabályozták (AMDUCA - Animal Medicinal Drug Use Clarification Act), az állatorvosok legálisan kezelhetik a csak humán használatra engedélyezett gyógyszerekkel a kutyákat és macskákat. Mielőtt bármilyen humángyógyszert adna a gazdi a kedvencének, pl. vény nélkül vásárolható antihisztamint, konzultálnia kell az állatorvosával.

„Ha gyógyszerek segítségével tudjuk kezelni az olykor jelentkező allergiás problémákat, akkor a hisztaminok és a szteroidok hasznosak”, mondja Troutman. De ha ezeket a gyógyszereket folyamatosan kellene használni, mert csak így tudjuk enyhíteni a tüneteket, Troutman más lehetőségeket ajánl, mint pl. az immunterápia.

Az immunterápia egy olyan kezelés, amely arra ösztönzi az immunrendszert, hogy csökkentse a szervezet reakcióját az allergénekre. Hasonlóan az allergiában szenvedő emberekhez, az állat is kaphat immunterápiát vagy deszenzibilizáló (túlérzékenységet megszüntető) injekciókat. Ebben az esetben az állat szervezetébe kis mennyiségben illetve kivonatban jutatnak be olyan anyagokat, ún. immunterápiás készítményt vagy allergén kivonatot, amelyre az állat allergiás. Ezeket az anyagokat a bőrteszt alapján határozták meg. A gazdi injekciózza be az adagokat az állatnak otthon, rendszerint a tarkóbőr alá. Az allergén kivonatok állatorvosi gyakorlatban történő használatát tesztelés és gyógyítás során a mezőgazdasági minisztérium illetékes osztálya engedélyezte (U.S. Department of Agriculture’s Center for Veterinary Biologics).

A kutyák 50 és 70 százalék, a macskák 75-80 százalék között reagálnak az immunterápiára egy tanulmány szerint, említi Morris. „Néha olyan hatékony a gyógymód, hogy az állat meggyógyul, és nem szorul további kezelésre,” mondja Morris, de a többségnek szüksége van gyógyszerekre, és további injekciókra. Az injekciókat rendszerint 7 - 21 naponta kell beadni, attól függően, hogyan reagál az állat szervezete, mondja Morris. Ritkán az állat folyamatosan nem mutat túlérzékenységet, így az injekciók adását abba lehet hagyni.

Nóra hetente kapott injekciókat, és szintén kapott Atopica szert, majd amikor a pollenek száma megemelkedett, akkor egy recept nélküli antihisztamint. Nóra gazdája a házban itt-ott elhelyezett műanyag takarókat, amire le tudott feküdni a kutya, mivel allergiás a bútorokban és a szőnyegekben található pamutra és gyapjúra. Az udvarra PVC ágyakat helyeztek, mert Nóra allergiás a fűre. Ez az allergia kezelési program lehetővé tette azt, hogy a 18 hónapos kutya komfortosabban érezze magát. „Még mindig vannak vakarózási periódusai”-meséli Mathews, Nóra gazdája, de „már nem harapdálja magát olyan sokat, és alszik éjszaka.”Mathews megemlíti, hogy Nóra alomtársának, Nicknek, nincsenek allergiás problémái.

Morris szerint, az allergiás problémákat a kisállatoknál nem lehet megelőzni, és nem lehet előrelátni. „Egy tízes alomból lehet egy kutya, amelynek allergiás bőrproblémái vannak, de akár egy teljes generáció is kimaradhat. Ezt lehetetlen előre megjósolni, még akkor is, ha a kölyköt az állatorvos már nagyon fiatal korában megvizsgálja.”

 

Változtassuk az állat étrendjét rendszeresen?

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az időközönkénti váltás segítségével sem előzhető meg az, hogy a kutya egy bizonyos összetevőre allergiás legyen.

„Ha az állat genetikailag hajlamos arra, hogy kialakuljon az allergia arra, amit eszik, akkor az kialakul,” függetlenül attól, hogy változtatjuk-e az étrendet rendszeresen vagy nem, mondja Dr. Daniel O. Morris, a Pennsylvaniai Egyetem állatkórházának vezető állatorvosa.

Morris azt javasolja, hogy legalább az állat első vagy második éves koráig ne változtassuk az étrendet. „Tapasztalataim szerint, a kutyák táplálék-allergiája a korai időszakban fejlődik ki, ezért nem érdemes kitenni a fejlődő szervezetet túl sokféle összetevőnek.”

„A bélfal ebben a korban még nem teljesen alakult ki,” említi Morris. „Az elmélet szerint, a bélfalon keresztül szükségesnél nagyobb fehérjemolekulák is felszívódnak.” És az ételből származó fehérjékre reagál túlzottan az immunrendszer, emiatt produkálhat a szervezet allergiás tüneteket.

Morris szerint, ha tudjuk azt, hogy a kutya egy bizonyos összetevőkre allergén, akkor gondosan el kell olvasni az összetevők listáját, és nemcsak a fő összetevőket, hanem a listában hátrább lévőket is. „Egy márka váltása nem biztos, hogy azt jelenti, hogy az összetevők is megváltoztak,” tette hozzá.

 

Forrás: FDA Office of Public Affairs